A múlt
A villa egykor a Rókus-hegyen épült, amely a Budai-hegység részeként a XVIII-XIX. században még mezőgazdasági terület volt, főként szőlőkkel borítva. Az 1800-as évek végétől kezdve a terület fokozatosan villanegyeddé alakult, külsőbb részei pedig a mai Rózsadomb területéhez tartoznak. A XX. század elején a budai oldal egyre népszerűbb lett a felső középosztály és az értelmiség körében, akik tágas telkeken építették fel elegáns villáikat.
A terület földrajzi és történelmi háttere
A mai Lórántffy Zsuzsanna út 20. szám alatti épület a Budai-hegység egyik kisebb kiemelkedésén, a Rókus-hegy déli lejtőjén található. A terület a középkorban erdős-ligetes vidék volt, később mezőgazdasági művelésre fogták, főként szőlőültetvényekkel. A 18. század végére már kialakultak a dűlők és a dűlőutak, a környéket akkoriban Rosenberg (Rózsadomb) néven ismerték. A 19. század végére a Rókus-hegy környéke beépítetlen maradt, az első épületek csak az 1870-es évektől kezdtek megjelenni. A századfordulóra az urbanizáció egyre nagyobb teret nyert, a főváros növekedésével a területet fokozatosan lakóövezetté alakították.Az épület tervezésében kiemelt szerepet kapott a belső terek művészeti funkciója: a ház központi eleme egy üvegtetős képtár, amely az építtető műgyűjteményének bemutatására szolgált. Az eredeti tervek szerint az épület földszintjén a nappali, az ebédlő és egy kisebb lakás kapott helyet, míg az emeleten a tulajdonosi lakosztály, valamint vendég- és gyermekszobák helyezkedtek el.
Napjainkban a villa fővárosi helyi védelem alatt áll, amely biztosítja, hogy a felújítási munkálatok során az eredeti építészeti jellemzők megmaradjanak. A tervek szerint a homlokzat eredeti állapotának helyreállítására és a szerkezeti elemek megerősítésére kerül sor, hogy az épület történelmi értéke továbbra is megmaradjon a következő generációk számára. Mindezek figyelembevételével került kialakításra négy új, modern, a mai kor elvárásainak maximálisan megfelelő lakás.
Az épület átalakulása és jelenlegi állapota
A villa az idők során több átalakításon és bővítésen ment keresztül. Az eredeti épülethez képest az északi és hátsó traktusokat kibővítették, és az épület bizonyos részeit emeletessé tették.A második világháború után a villa társasházi lakóépületté alakult, és az eredeti belső elrendezést jelentősen módosították. A főhomlokzat azonban megőrizte eredeti neoreneszánsz jellegét, mindemellett a tetőszerkezet és a födémek felújítása és kicserélése a napjainkban zajló felújítás során teljes egészében megtörténik.
A jelenlegi tulajdonos tervei szerint az épület hátsó traktusában lévő mindkét lakás teljes egészében felújításra került, a bal oldali hátul lévő ingatlan belső 3 szintessé, a jobb oldali hátsó traktusban levő pedig belső 2 szintessé vált. A cél az volt, hogy a villa eredeti műemléki karakterét megőrizze, és korszerűsítésre kerüljön oly módon, hogy a mai modern kor elvárásainak a lehető legteljesebb mértékben megfeleljen.
A villa eredetileg egy központi üvegtetős képtárat is magában foglalt,
ami Csetényi műgyűjtői tevékenységéhez kapcsolódott
Érdekességek a villáról
Ezek az értékek együttesen teszik a Csetényi Villát történelmileg és kultúrálisan jelentős épületté Budapest II. kerületében.A villa 1923-ban épült neoreneszánsz stílusban, ami nem volt jellemző a környékre. Ez egyedi építészeti értéket képvisel a területen.
kultúrális örökség:
Az épületet Csetényi József közgazdasági újságíró és műgyűjtő megbízásából Szivessy Tibor tervei alapján építették, ami a korabeli értelmiség és kultúrális élet egy szeletét reprezentálja
Művészettörténeti jelentőség:
A villa eredetileg egy központi üvegtetős képtárat is magában foglalt, ami Csetényi műgyűjtői tevékenységéhez kapcsolódott
Építészeti innováció:
Az épület terveit Szivessy Tibor neves műépítész készítette, ami a kor építészeti trendjeit és innovációit tükrözi
Városi fejlődés:
A villa építése a Rózsadomb intenzívebb beépítésének időszakára esik, így a városrész fejlődésének egy fontos állomását képviseli
Helyi védettség:
Az épület fővárosi helyi védettséget élvez, ami jelzi történelmi és építészeti jelentőségét
Építészeti megoldások
A Csetényi villa építésénél több érdekes és egyedi építészeti megoldást alkalmaztakAz útfrontról is jól látható nyolc oszlopos tornác a villa egyik szemet gyönyörködtető, meghatározó építészeti eleme
Neoreneszánsz stílus:
Az 1923-ban épült villa neoreneszánsz stílusjegyeket visel, ami nem volt jellemző a környékre. Ez egyedi megjelenést kölcsönzött az épületnek
Üvegtetős központi tér:
Az épület különlegessége az üvegtetővel fedett központi tér, amely eredetileg képtárként és szoborgalériaként funkcionált. Jelenleg ez az utcafronti földszinti lakás nappali életterének megvilágítását szolgálja. Ennek következményeként a jobb hátsó traktusban lévő kétszintes lakás belső teraszán egy járható található, bevilágító ablakként
Funkcionális térelosztás:
A múltban, az épület földszintjén, eredetileg az utcai oldalon nappali terek, az emeleten hálószobák, a földszint hátsó részén és a pincében pedig kiszolgáló terek és a személyzet helyiségei kaptak helyet