1022 Budapest, Lorántffy Zsuzsanna út 20

A múlt

A villa egykor a Rókus-hegyen épült, amely a Budai-hegység részeként a XVIII-XIX. században még mezőgazdasági terület volt, főként szőlőkkel borítva. Az 1800-as évek végétől kezdve a terület fokozatosan villanegyeddé alakult, külsőbb részei pedig a mai Rózsadomb területéhez tartoznak. A XX. század elején a budai oldal egyre népszerűbb lett a felső középosztály és az értelmiség körében, akik tágas telkeken építették fel elegáns villáikat.


A terület földrajzi és történelmi háttere

A mai Lórántffy Zsuzsanna út 20. szám alatti épület a Budai-hegység egyik kisebb kiemelkedésén, a Rókus-hegy déli lejtőjén található. A terület a középkorban erdős-ligetes vidék volt, később mezőgazdasági művelésre fogták, főként szőlőültetvényekkel. A 18. század végére már kialakultak a dűlők és a dűlőutak, a környéket akkoriban Rosenberg (Rózsadomb) néven ismerték. A 19. század végére a Rókus-hegy környéke beépítetlen maradt, az első épületek csak az 1870-es évektől kezdtek megjelenni. A századfordulóra az urbanizáció egyre nagyobb teret nyert, a főváros növekedésével a területet fokozatosan lakóövezetté alakították.

A Budapest II. kerületében, a Lórántffy Zsuzsanna út 20. szám alatt álló villa jelentős történelmi és építészeti értékkel bír. Az ingatlan a 20. század eleji budai villanegyed egyik jellegzetes épülete, amely 1923-ban épült Szivessy Tibor műépítész tervei alapján. Az eredeti tulajdonos, Csetényi József, korának ismert közgazdasági újságírója és műgyűjtője volt, akinek gyűjteménye jelentős XVI-XVII. századi olasz, holland és flamand festményeket, valamint keleti szőnyegritkaságokat tartalmazott. Az épület eredetileg egy luxusvilla volt, amelyet műgyűjtői igényeihez alakítottak ki.

Az épület tervezésében kiemelt szerepet kapott a belső terek művészeti funkciója: a ház központi eleme egy üvegtetős képtár, amely az építtető műgyűjteményének bemutatására szolgált. Az eredeti tervek szerint az épület földszintjén a nappali, az ebédlő és egy kisebb lakás kapott helyet, míg az emeleten a tulajdonosi lakosztály, valamint vendég- és gyermekszobák helyezkedtek el.
A villa az évtizedek során több átalakításon és bővítésen esett át, ezek közül kiemelkedő a bal oldali hátsó traktus emeletes részének kialakítása. Az épület máig megőrizte eredeti szerkezetének jelentős részét.
Napjainkban a villa fővárosi helyi védelem alatt áll, amely biztosítja, hogy a felújítási munkálatok során az eredeti építészeti jellemzők megmaradjanak. A tervek szerint a homlokzat eredeti állapotának helyreállítására és a szerkezeti elemek megerősítésére kerül sor, hogy az épület történelmi értéke továbbra is megmaradjon a következő generációk számára. Mindezek figyelembevételével került kialakításra négy új, modern, a mai kor elvárásainak maximálisan megfelelő lakás.

Az épület átalakulása és jelenlegi állapota

A villa az idők során több átalakításon és bővítésen ment keresztül. Az eredeti épülethez képest az északi és hátsó traktusokat kibővítették, és az épület bizonyos részeit emeletessé tették.
A második világháború után a villa társasházi lakóépületté alakult, és az eredeti belső elrendezést jelentősen módosították. A főhomlokzat azonban megőrizte eredeti neoreneszánsz jellegét, mindemellett a tetőszerkezet és a födémek felújítása és kicserélése a napjainkban zajló felújítás során teljes egészében megtörténik.
A jelenlegi tulajdonos tervei szerint az épület hátsó traktusában lévő mindkét lakás teljes egészében felújításra került, a bal oldali hátul lévő ingatlan belső 3 szintessé, a jobb oldali hátsó traktusban levő pedig belső 2 szintessé vált. A cél az volt, hogy a villa eredeti műemléki karakterét megőrizze, és korszerűsítésre kerüljön oly módon, hogy a mai modern kor elvárásainak a lehető legteljesebb mértékben megfeleljen.

A villa eredetileg egy központi üvegtetős képtárat is magában foglalt,
ami Csetényi műgyűjtői tevékenységéhez kapcsolódott

Érdekességek a villáról

Ezek az értékek együttesen teszik a Csetényi Villát történelmileg és kultúrálisan jelentős épületté Budapest II. kerületében.
Építészeti érték:

A villa 1923-ban épült neoreneszánsz stílusban, ami nem volt jellemző a környékre. Ez egyedi építészeti értéket képvisel a területen.


kultúrális örökség:

Az épületet Csetényi József közgazdasági újságíró és műgyűjtő megbízásából Szivessy Tibor tervei alapján építették, ami a korabeli értelmiség és kultúrális élet egy szeletét reprezentálja


Művészettörténeti jelentőség:

A villa eredetileg egy központi üvegtetős képtárat is magában foglalt, ami Csetényi műgyűjtői tevékenységéhez kapcsolódott


Építészeti innováció:

Az épület terveit Szivessy Tibor neves műépítész készítette, ami a kor építészeti trendjeit és innovációit tükrözi


Városi fejlődés:

A villa építése a Rózsadomb intenzívebb beépítésének időszakára esik, így a városrész fejlődésének egy fontos állomását képviseli


Helyi védettség:

Az épület fővárosi helyi védettséget élvez, ami jelzi történelmi és építészeti jelentőségét

Építészeti megoldások

A Csetényi villa építésénél több érdekes és egyedi építészeti megoldást alkalmaztak
Nyolc oszlopos tornác:

Az útfrontról is jól látható nyolc oszlopos tornác a villa egyik szemet gyönyörködtető, meghatározó építészeti eleme


Neoreneszánsz stílus:

Az 1923-ban épült villa neoreneszánsz stílusjegyeket visel, ami nem volt jellemző a környékre. Ez egyedi megjelenést kölcsönzött az épületnek


Üvegtetős központi tér:

Az épület különlegessége az üvegtetővel fedett központi tér, amely eredetileg képtárként és szoborgalériaként funkcionált. Jelenleg ez az utcafronti földszinti lakás nappali életterének megvilágítását szolgálja. Ennek következményeként a jobb hátsó traktusban lévő kétszintes lakás belső teraszán egy járható található, bevilágító ablakként


Funkcionális térelosztás:

A múltban, az épület földszintjén, eredetileg az utcai oldalon nappali terek, az emeleten hálószobák, a földszint hátsó részén és a pincében pedig kiszolgáló terek és a személyzet helyiségei kaptak helyet